2020. december 31., csütörtök

NAGYANYÓ RÜHES MACSKÁI - Magyar ne lopj!

Győri zenekar volt a 90-es évek elején, kb. olyasmi zenét játszottak, mint az Anyátok. Belőlük és a BM avagy az igazi Trebitsch zenekarból alakult a 90-es évek egyik ismert hc zenekara a Kevés.


Számcímek:

01 Népszabadság
02 ?
03 Ledőltek a barrikádok
04 Kommandó
05 Állva mentem
06 Csak az jöjjön katonának
07 Nem sokára
08 Az urbanizált gyerek
09 Bős - Nagymaros
10 Exa
11 Éljen újra
12 Kutyavér


https://drive.google.com/file/d/1eycBthp3d7V4yhd9Bp7WbHSF3BTKm8Uq/view?usp=sharing


jelszó: campos


AURÓRA - Koncert Eger MÁS Club 1996




Keverős koncertfelvétel a 96-os Keserű cukor turnéról. THX Teki!


Tagok:


Vigi - ének, gitár
Galacs - basszus
Blinker - dob


Számcímek:

01 Ismerem a maffiát
02 Rock'n'roll
03 Közvetítő
04 Fojtogatók
05 Unlak
06 Egy kis anarchia
07 Halihó
08 Dupla 0
09 Előre kurvák gengszterek
10 Ez a város
11 Éneklő kutya
12 Másvilág
13 Kis kurva
14 Lehettem volna
15 A börtön ablakába
16 Délibáb
17 Iskolába jársz
18 Munkanélküliek dala
19 Ég veled
20 Bella csao
21 Anarchy In The UK




jelszó: campos

CPG - Demo 1983

 





A CPG klasszikus demoanyaga, amely lemezen is megjelent mindenki számára ismerős és elérhető.
DE az nem a teljes demo, mert valami okból egy instrumentális dal lemaradt róla. Mivel sehol sem fellelhető, ezért épp ideje, hogy ez is elérhetővé váljon. THX  Süttő András!

Tagok:

Benkő Zoltán "Güzü" - gitár
Haska Béla - ének
Varga Zoltán "Takony" - basszus
Nagy Zoltán "Kutyás" - dobok


Dalcímek:

01 Hosszúhajú gyerekek
02 A hardrock már nem él
03 Poderimo rock
04 Mindenki tetű az MNK-ban
05 Báb vagy
06 Atombomba
07 Mindennek te vagy az oka
08 Anarchiát
09 Áll egy ifjú
10 Primitív bunkó
11 Mindent megeszünk
12 Erdős Péter
13 CC 20


https://drive.google.com/file/d/1Yua78v6cuGO-F_3mDyduZjm6K4DAb7S6/view?usp=sharing


jelszó: campos

2020. december 28., hétfő

SZTK - Próbák 1997




Az SZTK (Szopj Te Kurva!) egy '96 decemberében alakult szolnoki zenekar, a helyi kult KMP és a Picsa dalait játsszák saját számokkal vegyítve.

Tagok:

Szabó Viktor - ének
Retter Zoltán - gitár
Vörös Norbert  - basszsu
Pénzes Jenő - dob


Dalcímek:

01 Szépen halad
02 Koltói Anna (KMP)
03 Vackor
04 Ostoba (Picsa)
05 Torgyán József (Picsa)
06 Elégia (KMP)
07 Szeszt a testbe
08 Reklám (Picsa)
09 Coccolino
10 Nyugdíjas
11 Kokain és heroin (Picsa)
12 Eszti
13 Kati miért vagy primitív? (KMP)
14 Jó nekem (IQ)
15 Tegnap megittam (KMP)
16 Elég volt
17 Jó nekem
18 Ostoba
19 Szeszhiány
20 Csicsónénak 3 lánya 



jelszó: campos

GUSZTUS - Demo II. 1986





Tagok:

Kígyó - ének, gitár
Maci - basszus
Joe - dob


Dalcímek:

01 Intro
02 Én még mindig itt vagyok
03 Bérgyilkos
04 Engem nem érdekel semmi
05 Sáros bakancsban
06 Bunkócska
07 Szabad ember vagyok
08 Elvtársi üdvözlettel
09 Fasírt
10 Kekec
11 Mi a jó?
12 Pornó
13 Utálom az orosz filmeket
14 Csalfa
15 Maci dün-dün
16 Speedy Gonzalez
17 Zászlónkat tartsd
18 Outro



jelszó: campos

ALVIN ÉS A MÓKUSOK - Kurva élet (1994)




A történet a 90-es évek elején indult a Nulla nevű nyíregyházi punkzenekarral, amely rövidesen több tagcsere után Antigané néven néven folytatja, ebbe a csapatba kerül legfrissebb tagként Pásztor István (Pepe). A két vezéregyéniség mindkét zenekarban és a romjain 93-ban alakuló Alvin és múkusokban Béres Gábor (Kisbéres) dobos, aki több fanzine-t is megjelentetett akkoriban és Duklesz Mihály (Anyu) a basszeros, aki nevet adta a bandának és később többek között a Célforgalom és az Anyu huga nevű csapatokban játszott. Az Alvin és a Mókusok énekese Bressel Géza volt, aki utána a Higgins Dobermannjai zenekarban bukkant fel. 
Mire ez a demó megjelent a tagság háromnegyede már eltávozott, a csapat új zenészekkel trióban adja ki a demót, amely egyébként még a korszak legjobbjai közé tartozik. A fényképen a régi felállás látható.

Közreműködtek:

Pásztor István (Pepe) - gitár, ének
Vígh János (Vírus) - basszus
Mosolygó Szabolcs - dobok

Számcímek:

01 Intro
02 Kurva élet
03 Ami neked jó
04 Tedd tönkre
05 Renáta
06 Unom már
07 Alvin és a krisnások
08 Ki mondja meg?
09 Romantika
10 Csalódott tizenéves kisfiú dala
11 Talán túl sokat vártál
12 Undorító faj
13 Az én anyám
14 Isten veletek


https://drive.google.com/file/d/0Bz_nmlfm8SXgOTlCdlI0T0JDa3M/view?usp=sharing

jelszó: campos

VÍRUS - Próba 1987






A mohácsi Vírus zenekar tűrhető minőségű próbatermi felvétele 1987-ből.



Tagok:

Glück Tamás (Nyüves) - ének
Zentai Attila (Lapát) - gitár
Hüfner Kornél - basszus
Halász Zoltán (Maki) - dob


Dalcímek:

01 Vírus
02 Randevú
03 Élet
04 Undorító állapot
05 Katonanóta
06 Papapárápp
07 Warhead
08 Cselekednünk kell
09 Hardworld







jelszó: campos

KRETENS - Koncert 1991

 




Egy nem túl jó minőségű, de azért élvezhető Kretens koncert talán a Feket Lyukból az alteros korszakukból.


Tagok:

Horváth Attila (Hemü)
Hrutka Róbert - gitár
Bozsó András - basszus
Tóth Miklós (Max) - dob


Dalcmek:

01 Intro
02 Rap
03 Rémálom
04 Élet
05 Ünnep a túlvilágon
06 Z úr
07 Ez még nem itt Amerika
08 Megvadult vágyak
09 Tegnap láttam a holnapot
10 Nem remélt változat 
11 Beteg város
12 Kevés vagy nekem
13 Gyilkosom
14 Nincs mese
15 Induló
16 Felejtsd el


https://drive.google.com/file/d/1nWlhM_wjURyNpW8yv2TprviuvYmzJbA7/view?usp=sharing


ZIL - Próba 1981 (részlet)




 "Az együttes 1981-ben alakult, négy 15-16 éves budapesti – többségében ferencvárosi kötődésű középiskolás srác részvételével, akik részint korábbi, vagy aktuális iskolatársak, részint haverok voltak. A ZIL névválasztás esetükben csupán az ismert teherautó-márkára utalt, ezért nem kell benne semmilyen „rejtélyes üzenetet” keresnünk. A felállás az együttes 1982-es megszűnéséig végig változatlan volt.
A zenekar a punk körökben Magyarországon is népszerű külföldi punkzenekarok – elsősorban Exploited, U. K. Subs, Dead Kennedys – dalait játszotta, de mellette sajátokat is előadott, melyek szövegükben elsősorban etnikai problémákkal (Cigánycsalád), a magyarság történelmével (Magyarország), illetve a 20. század civilizációs ártalmaival, társadalmi következményeivel és viszonyaival (III. világháború; Kórház) foglalkoztak.
A ZIL rövid idejű működése alatt mindössze néhány nyilvános koncertet adott, külvárosi művelődési házakban, illetve Budán – a pontos helyszínek az emlékezés és a források hiánya miatt nem rekonstruálhatók –, amelyek rendre botrányba fulladtak, nem kis részben az énekes és a basszusgitáros nem éppen szűzies vérmérséklete és viselkedése következtében."

Tagok:

Vörös Péter - ének
Magyar Csaba - gitár
Molnár Gyula - basszus
Tóth Ferenc - dob

Számcímek:

01 III. világháború
02 Cigánycsalád



CPG - Próba 1982







Tagok:

Benkő Zoltán "Güzü" - gitár
Haska Béla - ének
Varga Zoltán "Takony" - basszus
Nagy Zoltán "Kutyás" - dobok


Dalcímek:

01 Eins, zwei, drei
02 Mindenki tetű
03 Berlini fal
04 Áll egy ifjú
05 Ordíts




jelszó: campos

2020. december 27., vasárnap

BLOODY SCUM - Próba 1994

A Bloody Scum egy kecskeméti punkzenekar volt 1994-ben, pár hónap múlva az új nevük Vérbaj lett, így folytatták a 90-es évek végéig.


Számcímek:

01 Intro
02 Álom
03 Béke van a fasoron
04 Nyomozó
05 Csavargó hajléktalan



https://drive.google.com/file/d/19DYhyaD55E4IEeX8F63OXdDFzfsdoY8M/view?usp=sharing


jelszó: campos

2020. november 28., szombat

BOROS ISTVÁN - A MOSOI ORSZÁGA (1983)






Egy nagyon érdekes novella Boros István (1953-2005) tollából, aki a 80-as években két regényt is írt lecsúszott kábítószeres fiatalokról (Narkó Blues, Patkánykölykök) és nem mozgott idegen közegben csöves és punk fiatalok között. A szereplőket átnevezte, de aki ismeri kicsit is a történetet, aligha jelent problémát a beazonosításuk. Chief, azaz Vezér lett a Mozaik Klub KISZ titkára Némó Kapitány, Cojotte vagyis Prérifarkas Ramon és a főszereplő Zsíros Bandi, avagy Szappanos György. A drámai szálat a gyötrődő édesanya képviseli. Azt már csak a szereplők tudnák megmondani, hogy a történetnek mennyi a valóságtartalma és mennyi a fikció, de tartok tőle, hogy túlnyomórészt az utóbbi. Néha teljesen érthetetlen, értelmetlen és valószerűtlen mondatokat ad a szereplők szájába. Mégis unikum a Mos-OI zenekarról rendőrségi jegyzőkönyvek helyett szépirodalmi stílusban olvasni.


 Boros István

                                                            A MOSOI országa


1983-ban ezen a polgárpukkasztó kedden, amikor a napnak van pofája 5 óra 41 perckor kelni és 18 óra 23 perckor nyugodni, Chieffel indulok Zsíros Bandiról valami többet is megtudni. Végigjárjuk a Csikágó kihalt utcáit, megyünk a húgyszagú Wesselényin, aztán kunkor következik jobbra: itt az Izabella és a Jósika utca. Chief 18 és fél éves, őzike szemű, mégis vén róka kinézetű fiú; volt punk és klubvezető, két rendőri figyelmeztetéssel a zsebében: az egyiket káemkáért, a másikat izgatásért kapta. Csizmája erőszakosan nyikordul az aszfalton, spiccvasa cintányérozik hozzá. Oldalról nézve: frizurája őriz még valamit a kubista periódusból; emlékeztet a szintek és síkok egymást metsző, margarinnal formált kompozíciójára. Vastag fekete bőrdzsekije páncél: véd, ápol s eltakar...
Megtorpanunk. Fölénkágaskodik, ránkterpeszkedik a ház. Átvágunk a keramit-kockákkal burkolt udvaron, az üveges konyhaajtókon óvatosan félrehúzzák a függönyöket, éber szemek kísérnek föl a lépcsőn, végig az aláducolt gangon, miközben Chief csizmája egyvégtében dobogja a leselkedőknek: "tyú-tyú-tyú-szí-vaty-tyú!". Aztán megállunk egy fasírt színűre festett ajtó előtt.
- Ez az - mutat rá Chief, és becsönget.
Alacsony, fehér-szőkés hajú, szemüveges asszony nyit ajtót. Keze és vékony ajka az idegességtől remeg.
- Te vagy az, Chief? - kérdezi bizonytalanul.



Pontosan 147 nappal ezelőtt, reggel fél hatkor egy Lada fékezett le élesen csikorogva a ház előtt. felpattantak az ajtók és öltönyös, hónaljban dudorodó férfiak ugrottak ki a kocsiból, olyan friss és ruganyos izmokkal, mintha a 007-es James Bondért repültek volna ki egy 413-as Cadillacből ezen a hajnali órán. Apró egyenletesen trappoló léptekkel fölszaladtak a lépcsőn, tekintetük egy pillanat alatt letapogatta a falra karcolt szavakat: Buzi, Sex Pistols, Szeretlek Ibi, végigcsörtettek a gangon, majd csöngettek a fasírt színű ajtón. 
- Ki az? - kérdezte egy álmos női hang.
- Rendőrség.
Az ajtó résre nyílt. Az egyik nyomozó igazolványt és házkutatási parancsot mutatott.
- Ifjabb Zsíros Andrást keressük.
Az asszony elsápadt, megfordult vele a frissen mázolt konyha és remegő térdekkel, kába gondolatokkal botorkált be fia szobájába: 
- Bandi kelj föl! - rázta meg. - Itt a rendőrség! - és már pityeredett is, az egészből egy szót sem értett.
- Ne szórakozz! - mordult rá a fiú, a fejére rántotta a paplant és a falnak fordult.
Ugyanebben a pillanatban még másik két csikágói fiú fordult szentségelve és szitkozódva a falnak, hogy egy pillanat múlva a nyomozók éles hangjára ébredjenek föl. Gyűrött pizsamában, lyukas atlétatrikóban, lógó alsógatyában álltak a szobák közepén: gépiesen teljesítették a parancsokat, és értetlenül figyelték a házkutatást végző rendőrök aprólékos, precíz munkáját, amelynek során lefoglaltak néhány magnó-kazettát, több spirálfüzetet, egy-két papírlapot, amelyen horogkereszt és SS jelvény volt látható. Ilyen gyorsan és egyszerűen teljesedett be a nagy reményekkel induló, a mindenkit meghódítani akaró, a Topra törő, a Csikágóból elvágyó MOSOI együttes sorsa, hogy 46 napra bezáruljon mögöttük a Tolnai Lajos  utcai rendőrségi fogda vasajtaja.



Belépünk a hosszúkás konyhába, amelyben egy Baross utcai, maszekban készült kombinált-kredenc foglalja el a legtöbb helyet. Vele szemben az eternites asztal és a hokedlik; mellettük egy Grünewald- féle falikút, Szaratov hűtőszekrény és régi gáztűzhely áll. A belépőre fregoli nyomaszkodik. Az alkóvba lépve bántó a sötét. A kisasztalon álmos lámpa világít. Meglazult rugójú fotelekbe ülünk, a szemközti hitvesi ágy szélére Zsíros Andrásné kuporog.
- Te is kaptál idézést? - kérdezi Chiefet.
- Ja - bólint. - Huszonkilencedikére, tizenegyre.
- Csak már túl lennénk rajta - sóhajtja az asszony és félelmében a zsebkendőjébe kapaszkodik.
Az ágy fölött régi fotográfiák: idős Zsíros András és felesége mosolyogva, bár kissé mereven hajtják össze a fejüket, Bandi, gyerekkori fényképén, vidáman tekint a lencsébe.
- Az ügyvédek azt mondják, hogy szigorú a bíró - mondja fogvacogva Zsírosné. - Jól kifogtuk. Ezt a hülyeséget. De nem lehetek állandóan a gyerek nyomában - méltatlankodik. - Ki gondolta, hogy a rövid hajra, vagy a kopasz fejre ma azt mondják: fasiszta viselet. Tiszta őrület. Örültünk, hogy rövid a haja. régen az volt a baj, hogy hosszú!
Figyelem ezt a kóbor-macska kinézetű asszonyt, akibe eddig valószínűleg többször rúgtak, minthogy megsimogatták volna. Gunnyaszt az ágy szélén, egyik cigarettáját a másik után szívja. Beleburkolódzik a lila füstbe, mintha az megvédhetné, megpróbál összezsugorodni, összemenni egészen picire. Úgy tetszik: lelkében és fejében végérvényesen összekavarodott minden, mintha este az ágyban fekve többször is elgondolta volna: a "véletlenül" kiömlő gáz megszabadíthatná ennek a rohadt életnek minden kínjától.
- Kilencvennyolc százalékos vak vagyok, albinizmus miatt, éppen csak nem piros a szemem. Mit tagadjam: a férjem iszik, nem sokat, de a kevés is megárt neki. Volt már elvonón, de mindhiába. Nem élünk valami jól, csak körül kell nézni. Így jobbára én törődök e gyerekkel, mert az szégyelli az apját.
Elhallgat, a konyhába megy kávéért, majd folytatja a gyónást. olyasmiről beszél, amire senki sem kényszeríti.
És nagy lehet az ő bűne, ha idegenek előtt is megalázkodik.
- Az első gyermekem halva született. - Csönd. - Aztán jött a Bandi. Olyan aranyos, rendes kisfiú... Istenem?! - segítségért fohászkodik. - Mennyire szerették! Az általánosban úttörővezető volt.
Azután védekezik és támad:
- Megittuk már ennek az egésznek a levét. A gyerek tárgyalás előtt nem tehet szakmunkásvizsgát. A férjemnek munkahelyet kellett változtatnia, mert utánanyúltak. De minek adják azt a sok háborús filmet a tévében? - és az öklét rázza a készülék felé. - Elég volt a háborúból. én átéltem...pincében, éhezve...
Nem lesz már sohasem vége az erőszaknak?! Ezek a gyerekek azt sem tudják, mi az a háború. Ne is tudják meg soha. De mire való az iskola, ha nem tanítanak meg nekik semmit?
Hangja remeg a dühtől, tehetetlenségében Chefnek esik:
- Még mindig punk vagy?
- Csak voltam - vonja meg a vállát Chief, hogy ő már akármi is lehet, mert ő nem áll derékig a szarban.
- Örültem, hogy zenél a gyerek - szipogja Zsírosné. - Mondta, szeretne gitározni. Mondtam rendben van , fiam, de akkor tanárhoz mész. Azt hittem, hogy így legalább hasznosan tölti az idejét. Ki a frász gondolta, hogy ez lesz belőle?



Azon a bizonyos februári napon, a Meggyfa utcai körzeti párthelyiségben, a Mozaik-klubban, punk-koncertet tartottak.Lehetett vagy száz-százötven olyan 17 éves, punk kinézetű, tömegben csípőből tüzelő, szöges-bőrös, lilahajú, jajvörös kinézetű fazon. Azokból a fajta gyerekekből, akik illegve-billegve, vicsorogva, arénázva elképzelhették, hogy értük szól a harang. Jöttek olyan figurák is, akik skin-headeknek hívják magukat, mert a biliárdgolyó crossterep bőrfejükhöz képest.
A rendőrség, mint "táncos összejövetelt" engedélyezte a koncertet; Chiefék négy együttes szövegét mutatták be előre, jóváhagyásra. A koncert előtt a gyerekek, annak rendje és módja szerint, lenyelték az utolsó korty pálinkát, bekapták a maradék Dianát, egyet-kettőt szipákoltak a ragasztós zacskókból is. Az eget-földet rengető buli tehát megkezdődött. A srácok ordítottak, hogy aszongya: ide nekünk az oroszlánt is, míg a koncertet biztosító civilruhás rendőr, ifjúságvédelmi előadó - rejtélyes, hogy kerültek ide és mit csináltak - és a rendezők tartották a frontot. 
Amikor azután az egyik együttes szólistája az állványra tekerődzött, mint Jagger a Rollingból és a mikrofonba búgta gerle-madárként, hogy "Gyerekek, szar az élet!", a rendőr előszedte Chiefet, a klubvezetőt.
- Erről nem volt szó. Azonnal zavarja le őket a színpadról - ezzel, úgy gondolta, meg is adta az alaphangot.
Az ilyen falrengető happeningeken régi szokás, hogy bárki fölmehet a színpadra, adhat a szenvedélynek, akár WC-papíron és fésűn is eltrombitálhatja a New Wave Blues-t. A MOSOI együttes kihasználta az alkalmat. Zsíros Bandi hóna alá kapta a basszust, egy kesehajú fiú belecsapott a szólógitárba, Cojotte az énekes és a kölcsönkért dobos a színpadra ugrott. Lábuk előtt hullámzott a tömeg. Életükben először úgy érezhették magukat ebben a körzeti párthelyiségben, mintha a New York-i Madison Square Gardenben tombolt volna a népszerűségük.
Cojotte a mikrofonhoz lépett, középső és mutatóujjával V-t formált és nagyot üvöltött:
- Kuss legyen!
Várt egy darabig, majd ismét belebődült a mikrofonba:
- Oltsd le a villanyt! - Ismét várt, majd újra ordított egyet: - Odamenjek, bazd meg?!
Sötét lett. Az együttes beindította  a rakétákat. A basszus megremegett, és az erősítőn, a hangfalakon keresztül megindult a földrengés.
- Bevándorlók bére csak halál lehet - acsarogta Cojotte, és fölkapta a mikrofont állványostul. Dobbantott és peregni kezdett a golyózápor.
- Fehérnek születtem, árja vagyok - vonyította - , mégis többet kapnak az államtól az arabok...
Az a száz-százötven gyerek nem lepődött meg. Táncoltak, kiabáltak.
És nem lohadt a pergőtűz.
- A bevándorlók bére csak halál lehet, /el kell innen üldözni a négereket./
az arabokra viszont golyószóró vár, / és Palesztina felett atomfelhő száll...
Tébolyító erővel dörömböltek a hangok:
- Néha-néha felcsillan halványan a remény, / hogy Magyarország a miénk lesz, a tied s az enyém.
Cojotte kifulladt. Ferde mongol szeme bedagadt az izgalomtól és az ereket szaggató erőlködéstől. Csápolt a tömeg, nem volt megállás, lüktetett a vér, dobolt az agy, hajrá...
- A lángszóró az egyetlen fegyver mivel nyerhetek, / elpusztítok minden cigányt, felnőttet és gyereket. /
De ezeket mind kiirtani egyetértésben lehet, / ha elvégeztük kiírhatjuk, cigánymentes övezet... / Nem vagy mostmár biztonságban, sem az utcán, sem othon, / megtámad egy cigányhorda, hogy mindenedet ellopjon. / Állj velünk hát egy csoportba, szárítsd föl a könnyedet, / nemsokára kiírhatjuk, cigánymentes övezet. / Mikor megy már végre a cigánytábor az égbe? / Erre várunk régen, repülnek az égbe, óh jó! / Az államforma biztosítja, hogy kifossza az országot, ne dolgozzon, ne tanuljon, sok gyereket csináljon. / De nem sokáig tart már nektek ez a rohadt állapot, / minden magyar velünk lesz és szétverjük a váratok, csak várjatok! / Ha megvalósul, boldoggá tesz fiatalt és öreget, / és minden falon világit majd: cigánymentes övezet!
A tömeg ugra-bugrált, járta a csűrdöngölőt. vonaglottak, ordítottak: csak magukkal voltak elfoglalva, majdnem elélveztek a gyönyörtől...
A jó ég tudja mit csináltak a rendőrök. Talán az elveszett világbékét, vagy az új háromforintost keresték, mert még az Egyenruhám tiszta és a Románia című számoknál sem léptek közbe. Chief sem tett semmit, mert egy ájultra piált kiscsajt kísért haza; így azután a koncert véget is ért. a haverok Cojotték nyakába borultak, kiáltoztak, hogy ez az, meg hű és há, heje-huja, majd mindenki szépen hazament családi punknak és skin-headnek.



Chief vagány gyerek, aki a legmesszebbmenőkig szolidáris, de kétpofára örül, hogy kimaradt ebből a mákostésztából.
Zsírosné fakón ül az ágy szélén.
- Hol dolgozol? - kérdezi Chieftől.
- Most éppen sehol - vonja meg a vállát Chief, hogy ebből elég, meg különben is, hol van most a Bandi.
- Iskolában - mondja Zsírosné és ebben a pillanatban legszívesebben lenyilazná a tekintetével Chiefet. - Esti gimnáziumba jár. Ki tudja, ezzel is mire megy? Jaj istenem! - fohászkodik. - Bementem az iskolaigazgatóhoz, hogy segítsen már valamit. Az csak ordított velem, hogy magunknak köszönhetjük, ha lecsukják a gyereket. Ítélet előtt pedig nem teheti le a szakmunkásvizsgát. Persze addig dolgozzon két műszakban, 442 forintért. Nem vet föl bennünket a pénz. Én nem tudok a gyereknek bőrdzsekit venni. Mi még az életben nem voltunk külföldön. Ha pedig bekapcsoljuk azt a rohadt tévét, ott is azt hallani, hogy csak annak van becsülete, aki tele van pénzzel. Meg azoknak mindent szabad. Hát persze, hogy nem lehet bírni a gyerekkel.



Ezeket a szuper dalszövegeket Zsíros Bandi költötte, s ha nem is akart értük mindjárt Pulitzer-díjat kapni, elsősorban neki kell elvinni miattuk a balhét. tizenhét évesen áll majd az igen tisztelt bíróság elé, izgatás bűntette miatt, amelyért le lehet akasztani kettő és nyolc év között akármennyit is. Így nemigen akaródzik neki haverokkal találkozni, a yard óta a fal mellett jár óvatosan. Miután előkerítettük a föld alól, egy inkább alacsony, mint középtermetű gyerek állt előttem. Haja épphogy kinőtt, fülei elálltak, és akkora bicepsze volt, hogy zongorát cipelhetett volna a hátán. finom vonásait itt-ott áttörte a rendőrségi fogda társas-magánya, barna gombszeme értelmet sugárzott.
- Gondolom tisztában voltál versírás közben, hogy mit írsz?
- Persze... - mondta határozottan, hogy mit is képzelek, nem jár ő kisegítő iskolába. - El kell vinnem a balhét!
- Komolyan gondoltál minden sort?
- Részben - mondta, de ebben benne volt a na-ná, különben miért írtam volna őket, és majd pont neked ismerem be vállrándítása. - Én nem akartam a cigányokat kiirtani - védekezett - , tudom, hogy ez lehetetlen, de sohasem fogom őket megszeretni.Nekem itt a VII. kerületben, közöttük kellett felnőnöm. Az egyik haveromat megkéselték, engem fényes nappal vertek össze a Hősök terénél. Mit szeressek rajtuk? Látom, hogyan élnek, mit csinálnak. Ha száz évig dolgoznék, akkor sem lennének olyan cuccaim, mint amilyeneket ezek a kvarcórások és gagyisok összehoznak.
- De hát nem minden cigány ilyen...
- Persze - legyintett, mint aki azt akarta mondani, hogy öreg, kár ezért az óhéber rizsáért. - Nekünk túlzásba kellett bocsájtkozni, hogy kitörhessünk a névtelenségből. Meredek volt a szöveg, oké, de be kellett vállalni. Én sohasem fogom őket lelángszórózni. de hát a cigányok olyanok, amilyenek, ez köztudott. Egy kutyát sem lehet megtanítani olvasni. Ezen nem lehet változtatni. Egy cellában ültem egy csávóval. Hát az miket mesélt?! Tiszta középkor... Az egyik cigányfalu bosszúból megtámadta a másikat. felgyújtott szalmásszekerekkel, égő olajoshordókkal, kaszával, husánggal támadtak. Csak tátottam a számat, olyan volt mint a moziban.
- A négerekkel és az arabokkal mi bajod van?
- Menj le az Abbáziába és megtudod. - vicsorgott rám, hogy ez a pali nem komplett, ha ilyeneket kérdez. - Dollárral seftelnek, leszólítják a nőinket, azt hiszik, ők itt a császárok. De a suliban is! Tele vannak dohánnyal. Ha kell, kilóban megveszik a tanárokat aranyból. nem tudnak semmit, de vizsga előtt bevisznek egy üveg Johnny Walkert, és simán átmennek, amíg bennünket rendesen kaszálnak. Különben is mindenki éljen ott, ahol megszületett. De ha már itt vannak Magyarországon, akkor viselkedjenek úgy, ahogy az egy vendéghez illik.
Minden rossz, kellemetlen, furcsa és megmagyarázhatatlan érzésem ellenére sem hittem, hogy egy Hitler-jugenddel beszélgetek Egy 17 éves srác ült előttem, aki többet élt 17 évnél, aki sokmindent hazudott magának, aki bizonytalanul tapogatódzik egy bizonytalan világban, aki leginkább reszelgeti a körmét és hülyeségeket beszél. De a távolból vészhangokat is hallottam, félelmeket: vajon mit csinálnának Zsírosék, ha hatalmukban állna nemcsak énekelni...
- Az újságokban lefasisztáztak benneteket...
- Nem vagyunk fasiszták - tiltakozott. - Ha koncerten odajön hozzánk egy gyerek a karlendítős fajtából, hogy "sieg heil!" , hát bíz' Isten leköpöm, hogy öreg fejezd már be, és húzd el innen a beled. Mi csak sikert akartunk, mindenáron sikert. Nem vicc! Én milliomos akarok lenni. Szeretem a pénzt, igen. Jól akarok élni.A Hiltonban vacsorázni, mert kell valami ebben a rohadt életben, amire emlékezhet majd az ember, ha már csorgatja a nyálát.
Zsíros Bandiban hatalmas feszültség és kimeríthetetlen energia vibrált. És hány, de hány emberben munkálkodnak titokzatos hatalmak. Figyeltem mozdulatait: hittem és mégsem hittem neki, kinevettem és féltem tőle. Bizalmatlan voltam, emlékeztem a dalokra és mindig az jutott eszembe, ha ma a cigányokat és az arabokat, holnap esetleg a zsidókat és a biciklistákat akarja dalban kiirtani. De akkor is!  Akik azt állítják ezekről a 17 esztendős srácokról, hogy fasiszták, azok ugyanúgy nincsenek tisztában a szavak jelentésésével, mint Zsírosék az árja szó tragikus tartalmával, a mögötte heverő hullahegyekkel. Ők csak filmeket láttak: piff-puffoló partizánokról és nyilasokról, kémekről, négy páncélosról és a kutyáról, Stirlic-ről és a kegyelmes úr szárnysegédjéről.
Összekeveredtek a pédaképek!
Nem ezek a gyerekek veszélyesek, hanem azok a felnőttek, akik a villamoson, a kapualjakban, a kocsmákban, baráti négyszemközt vissza akarnák deportálni a cigányokat Indiába, vagy egy rab-szigetre. És ebben az a tragikus, hogy csak évek kérdése, és Zsírosék is ilyen felnőtteké válhatnak. Mert mindennapjaink tele vannak elfojtott feszültségekkel, tisztázatlan problémákkal, érinthetetlen tabukkal, ostoba hazugságokkal. Tisztázatlan a cigányok és az arabok helyzete, a megoldás felé tett lépések helyett lesütjük a szemünket és habogunk. Az utca embere, az Esti Hírlapot olvasva, csak a rendőrségi hírekből és személyes tapasztalataiból ítélhet. Így hát ne csodálkozzunk azon, ha három csikágói gyerek arról énekelt, amit nap nap után tapasztalt, amiben felnőni és élni kényszerült. És ne méltatlankodjunk demagógiájukon, hátborzongató cinizmusukon...
A MOSOI együttes dalai a Magyarországon élő és lappangó társadalmi feszültségek bizonyítékai, és példák arra, hogy egy morális és gazdasági válságban élő közösségben a társadalmi problémák jelentkezésekor - évezredes recept szerint - a bűnbakok keresése, faji előítéletek kerülnek a középpontba.
Ezek a srácok kitűnni akartak a szürkeségből, a pénztelenségből, a szoba-konyhából, a reménytelenségből, a kilátástalanságból, a sikertelenségből. Szárnyalni akartak, repülni, és iszonyú hamisan szárnyakat hazudtak maguknak, hogy soha, de soha már, ebben a büdös életben ne legyenek senkik!



Zsírosné föláll, és olyan idétlenül totyorászik, mint egy Donald-kacsa.
- Persze, hogy hibáztak - magyarázza. -  Én nem tagadom. De anya vagyok, Bandi a fiam, és ha embereket ölt volna, nekem akkor is mellé kell állnom.
Chief tehetetlenül néz rám, mint aki azt mondja: na ebből elég.
- Tessék megnyugodni! - mondja.
Fölállunk. Búcsúzkodunk. Állunk az ajtóban. Zsírosné próbál mosolyogni az illem kedvéért.
- Itt menjetek le - mutat a cselédlépcsőre. -  Közelebb van - mentegetődzik és hangjából kiérezni, kellemetlen neki, ha Chief gyerekkel ismét végigcsörtetünk a gangon.
Becsukódik mögöttünk a fasírt-színű ajtó. Kopogunk le a lépcsőn. A kapu előtt megállunk, rágyújtunk. Chief kezet ad:
- Na akkor helló! - és hétmérföldes-csizma léptekkel megy végig az utcán. Sötét van. Egy pillanatra fölsejlik a Markó nyirkos épülete, füst-szagú tárgyalóterme, a vakító neon, a bírói pulpitus, a vádlottak sárgára festett padja, ahol nemcsak a MOSOI együttesnek kellene helyet foglalnia.
18 óra 24 perc.
Letűnt a nap 1983 egyik keddjén.       




2020. április 16., csütörtök

TONCSI ÉS KÉSZ - Demonstráció '88 Fesztivál









Dalcímek:

01 Provokátorok
02 Rohanás
03 ?
04 Miért?
05 Élet. élet
06 Intro
07 Támadni kell
08 Álmodjál szépeket
09 Félek
10 Rohanás


audio:
https://drive.google.com/file/d/1lasB9FenAHW4LAdX9d9pfdhpNVuOfeVd/view?usp=sharing

QSS - koncert, Budapest, FMH - 1988. január






Tagok:

Barangó - ének
Vojtkó Dezső - gitár (+R.I.P.+)
Vraskó János - gitár
Tóth Zoltán - basszus
? - dobok


Dalcímek:

01 Utolsó felszólítás
02 Fertőző
03 Hazám
04 Közép-kelet
05 Hiába
06 Félhalottnak születtem
07 Század
08 Fertőző
09 Propaganda
10 Propaganda 2. változat
11 Kézigránát


audio:
https://drive.google.com/file/d/181W5h22dmQiFLlwgDaJ00DdhZ_ytNxK8/view?usp=sharing

CSAPADÉK (ROOSTERS) - Koncert 1991




Egy koncert a 90-es évek elejéről a csongrádi Csapadék avagy Roosters zenekartól nagyrészt a régebbi ismertebb dalokkal.



Tagok:

Klucsai Barna - ének
Bagi Csaba - gitár
Bozó Tamás - basszus
Juhász Attila - dobok



Dalcímek:


01 Egyszer véget ér
02 Szégyen a futás
03 Vigyél el innen
04 Amerikáról álmodom
05 Keleti vér
06 Vasárnapi hősök
07 Bukarest
08 90-es évek
09 Kacagnom kell
10 Seggfej boogie


https://drive.google.com/file/d/1AebWpEdeCAtregssn38VeVpXsBQLFa_U/view?usp=sharing


jelszó: campos


2020. február 14., péntek

BUKOTTAK - I. (1996)





1996-ban Andró-Vaskó Sándor az Agydaganat zenekar énekese hazatért egy időre Amerikából és az Üveges Csirkeszemek tagjaival elkészítették ezt az anyagot, amely régi Agydaganat dalokat és pár új szerzeményt tartalmaz.


Tagok:

Andró-Vaskó Sándor - ének
Makár Tamás - gitár
Fogarasi Béla - basszus
Kiss László - dobok

Számcímek:

01 Kurva
02 Tanítónéni
03 Értéktöbblet
04 Üssetek
05 Bomba
06 Punk induló
07 Rabszolga


https://drive.google.com/file/d/0Bz_nmlfm8SXgczVYaWhKUHNzN3M/view?usp=sharing

FÜGGETLEN ADÓ - Címzett ismeretlen (1998)





A Független Adó 1998-ban felvett és 2000-ben kiadott anyagán nem spórolnak a dalokkal, 72 percben 27 szám hangzik el rajta.

Tagok:

Apu - ének, gitár
Dallos Tamás - basszus
Bankó Attila - dobok

Számcímek:

01 Valamit akartam csinálni 1./Helló/Minden OK
02 Ne hátrálj!
03 Ez egy kicsit több
04 Dilemmák
05 Az igazi segítség
06 Zsarumagazin
07 A semmi közepén
08 Nincs ellenszer
09 Bárki lehet Sátán
10 Bármit csinál
11 A ma fia
12 A legszeb(b)
13 Vak tyúk
14 Így ne fejezz be számot
15 Címzett ismeretlen
16 Szép volt, jó volt
17 A Nap fia
18 Szegény ember
19 Még tart a harc
20 Rázzad, mozgasd!
21 Égjen még ma!
22 Nem felel
23 Kérdezz másokat!
24 Jobb ma, szebb a
25 Belker
26 Még mindig szép az élet
27 Valamit akartam 2.

https://drive.google.com/file/d/1QR_0VDaowCql9JwVX43mUnSkEG7Le7Zd/view?usp=sharing

pass: járványádám

További FA letöltések

2020. február 11., kedd

88-AS CSOPORT - ÖSSZES DALSZÖVEG









A szegedi 88-as Csoport az adott korszak egyik legnagyobb hatású zenekara volt, dalaik nagy része közkedvelt saját punk és Oi! közegében és azon kívül is. Sajnos eddig összegyűjtve sehol sem voltak megtalálhatóak a szövegeik, vagy ha igen akkor hiányosan vagy helyenként teljesen baromságokat írtak a valódi szöveg helyett, pl. 88-as csoport rajongói oldal vagy zeneszöveg.hu. Az elérhető felvételeken szereplő összes (29 db) dal szövege helyet kapott itt. A "Tízmillió idegen arc" című dal utolsó sora hiányzik, azon kívül mindegyik teljes. Akad néhány feldolgozás is, pl. a "16 tonna" című dalt már Radics Béla is játszotta a 70-es években, a "Ha egy pisztolyt kaphatnék" avagy "Frommer baby" Kovács Kati "Rock and Roller" című dalából született. A "Skála Kópé" a korszak híres reklámjából vette az ötletet, a "Rendőrbácsik ne bántsatok engem" pedig egy korabeli presszórock, mint például "A börtön ablakában" című dal is, amit több zenekar is játszott a CPG-nek címezve. Ez amúgy kakukktojás, nem véletlen, hogy nem Bőr énekli, koncerten tudtommal soha nem játszották. Érdekes még a "Vörös Csepel", ami korabeli kommunista munkásdalokból vett sorok és a közkedvelt gyerekmese a "Süsü a sárkány" pár sorának keveréke, de ez szerintem mindenképpen saját dalnak tekinthető.




Fekete bakancsok

Izzik a falon minden írás
Rajta testvér, harcra fel!
A vágyak még élnek, s a tettekre várnak
A szebb jövő vár győzni kell

Fekete bakancsok egyszerre lépnek
Újra zeng az induló
A koncertteremben a lámpák már égnek
S az új nemzedék hangja szól

Bennük egy szebb jövő
Él bennünk egy szebb jövő

Fekete bakancsok egyszerre lépnek
Újra zeng az induló
A koncertteremben a lámpák már égnek
S az új nemzedék hangja szól



Szálasi monológ


Még nyílnak a cellák, ha sétára vágyom

Még zöldell az ing is az ablak előtt
De látod amottan a népbíróságot,
Már várja a nemzet a volt vezetőt

Még itt él a szívemben a tavalyi szép ősz,
Mikor csizmánktól döngött a vár
De Salzburg parkjában már köhint a vén csősz
S Bogár úr vár ugyebár


Nulla vagyok

Igen Uram én nulla vagyok

Nullább vagyok, mint bárki más
Céljaidra alakalmatlan
Nem létező alkotás

Nulla vagyok
Nulla vagyok

Igen Uram én nulla vagyok
Nullább vagyok, mint bárki más
Céljaidra alkalmatlan
Nem létező alkotás

Igen Uram én megértettem
Igen uram ez így van jól
De Uram egy nulla vagyok és semmi más

Nulla vagyok
Nulla vagyok


Tízmillió idegen arc

Úgy hallom a harangszó nekem szól

Számomra nem maradt hely
Száz kopó üvölt a véremért
Porba hullik ma még e fej

Tízmillió idegen arc
Tízmillió ellenfél
Reménytelenné vált ez a harc
Tízmillió ellenfél

Úgy hallom a harangszó nekem szól
Számomra nem maradt hely
Száz kopó üvölt a véremért
Porba hullik ma még e fej

Tízmillió idegen arc
Tízmillió ellenfél
Reménytelenné vált ez a harc
Tízmillió szempár néz

Az abszolút vesztes az én vagyok
Kijutni innen nincs remény
Szigorúan őrzött vonatok
...


Matuska


Matuska édes, Matuska drága

Legyen tiéd a bitófa ága
Miénk az egyház, tiéd a fegyház
Matuska édes, Matuska drága

Tiéd az öröm, miénk a bánat
Beteljesülhet egyetlen vágyad
Tiéd az öröm, miénk a bánat
Beteljesülhet egyetlen vágyad



Kubai nők


Beveszem a gyógyszert elkábulok
Hazamegyek és egy nagyot maszturbálok
Textilművek, kubai nők én úgy imádlak titeket

Kubai nők rátok gondolok
Tengerpart és pálmafák és más csoda dolog
Mindenütt jó, de legjobb otthon
Mert én rátok gondolok

Kubai nők rátok gondolok
Tengerpart és pálmafák és más csoda dolog
Romantikus, de nektek itt kuss
Mert én rátok gondolok


Nürnbergi utcák

Nürnbergi utcákon táncol a nép

Nem tudom meddig, de táncolhat még
Lassú az este és messze a holnap
Nürnbergi utcákon hangszórók szólnak

Nürnbergi utcákon hangszórók szólnak

Nürnbergi utcákon táncol a nép
Nem tudom meddig, de táncolhat még
Lassú az este és messze a holnap
Nürnbergi utcákon hangszórók szólnak

Nürnbergi utcákon hangszórók szólnak
Hangszórók szólnak, hangszórók szólnak


Orosz tél

Az orosz tél mindent elér

Fent egy csillag furcsán szikrázik
Lassan eltakar mindent a dér
Megjött a hideg mindenki fázik
A havas mezőn szél vágtat
Jeges hóval betömi a szánkat
A távolban üvölt egy farkas
(De) vadászok jönnek, s ő is elhallgat       

Orosz tél, eljön az orosz tél
Orosz tél, eljön az orosz tél

Megjegyzés: Egy másik dalváltozatban a "Vadászok jönnek és ő is ellhallgat" helyett "Majd végül ő is ellhallgat" szerepel.


Kolompár (Kurva)

(Dzsukhell)


Ó én úgy szeretlek téged
Hidd el én mindent megtennék érted
De sajnos túl későn tudtam meg már
Hogy a neved: Kolompár
Számomra most már meghaltál

Kezeim között a nyakad, a szemeid rémülten nagyok
Hogyha akarod, hogyha nem, a seggemet is kinyalod
(Mert) Sajnos túl későn tudtam meg már
Hogy a neved: Kolompár
Számomra most már meghaltál

(Csak) Telnek-múlnak az évek és gyötör a lelkiismeret,
Hogy miért nem pórázon vagy, miért nem így tartanak téged
Sajnos túl későn tudtam meg már
Hogy a neved: Kolompár
Számomra most már meghaltál

Megjegyzés: A dal későbbi polkorrektesített változatában a "Hogy a neved: Kolompár" sor helyett
" Hogy te egy kurva voltál" szerepel.



Minden OK


Teljesülnek a régi álmok
Holnapra már minden oké
Már mióta csak a jobbra várunk
Holnapra már minden oké

Valahol majd kegyelmet kérünk
Holnapra már minden oké
(De) Ma este még csak bízva remélünk
Holnapra már minden oké

Ma este még a sötét utcák
Holnapra már Champs Elisées
Ma este még a sötét utcák
Holnapra már Champs Elisées

Minden oké, Champs Elisées
Minden oké, Champs Elisées
Minden oké


OI!

(Lehet) Holnap meghalunk

Vagy vesztesként elbukunk
De most még tart a harc,
Ha egy szebb jövőt akarsz

Ziga Zaga! Ziga Zaga!
Oi! Oi! Oi!

Megjegyzés: Másik dalváltozatban a refrén: "(És) Kiáltsd, hogy Oi!, Oi! Oi! Oi!"


Miért nem írsz?

Eltűntél hirtelen, nem tudom hol vagy

Memrég még láttalak, azt mondtad jól vagy
Levél sem érkezett, azt hiszem baj van
Hírzárlat sokkol , blokkol az agyban

Miért nem írsz?

Egy jólfésült férfi karon fog gyorsan
Ne tiltakozz, ő a rendőrségtől van
Levél sem érkezett, azt hiszem baj van
Hírzárlat sokkol , blokkol az agyban

Miért nem írsz?


Propaganda

Címlapokon nagybetűs jelszavak

Minket ezzel kábítanak
Mindhiába, ezzel semmire se mész
Tiltakozik ellene a józan ész
A sajtó, a tv, a rádió
Árad a sok információ
A sajtó, a tv, a rádió
Hazug minden információ

Propaganda, propaganda nincs jövőd
Remélem elhiszed
Propaganda, propaganda nincs jövőd
Neked már nem hiszek
Kapd be!


Folyjon a vér

Ifjúságunk büszke és szép

E(gy) szép ország gyermeke
Valahogy nem alkalmas
A rá kiosztott szerepre
Tabletták vagy alkohol
Semmi szükség érzelemre
Biciklilánc és garázdaság
Utcák terek félelemben.

Folyjon, csak folyjon
Folyjon a vér csak folyjon


Ha egy pisztolyt kaphatnék (Frommer Baby)

Ha egy pisztolyt kaphatnék
Mindig azzal járkálnék
Nem félnék én az utcán
Hatlövetű vigyázna rám

De a Frommer baby nagyon drága
Nem kapni a mi utcánkban


16 tonna

Hol megszülettem nem volt napsugár

Csákány a kézbe és a bánya vár
16 tonnát raktam, akár egy gép
A zord főnök így szólt: ez elég szép!

16 tonnát raksz és mennyi a bér
Egy nappal vénebb vagy a hiteledért
Szent Péter engem ne hívj, én nem mehetek
A lelkem a vállalatot illeti meg

Megszülettem a telepeken
"Küszködj" és "Melózz" lett a becenevem
Mint kölykét az oroszlán nevelt a sors
Az asszony hallgat, mert a kezem gyors

Aki jönni lát, jobb ha félrelép
Ha nem figyel már a csontja sem ép
Az egyik öklöm vas, a másik acél,
Ha nem talál el jobbról, majd balról ér


Vörös Csepel

Munkásoké a jövő

Gépbe feszít az erő
Kicsi szívem vélük dobogna,
Ha nem lennék ilyen nagy otromba

Vörös Csepel vezess a harcba!
Vörös Csepel vezess a harcba!


Randevú

Háború után találkozzunk

Mondjuk 7 óra után
A neutron miatt sajnos nem lesz nálam virág
De ha te meghalsz drágám
Nem marad belőled semmi
Így legalább könnyebb lesz téged az emlékeimből kitörölni

Randevú, randevú


Skála Kópé

Én vagyok a Skála Kópé,

Reklámom a Skála Coop-é
Ez meg itt a vásárlóké!


Anarchista terrorista

Párizs, London, Nápoly
Ég már a bombáktól
Akik még élnek
Többé nem remélnek

Anarchista terrorista, anarchista


Mindennek vége

Hideg szavak az agyadhoz érnek

Bürokraták nevelnek téged
Tradíciók születnek újak
Léted az erkölcsökbe fullad
Fegyverek, gyárak neked készülnek
Megdöglesz lassan és csak akkor érzed
Fegyverek, gyárak neked készülnek
Megdöglesz lassan és csak akkor érzed

Mindennek vége, mindennek vége
Lassan, de biztosan
Mindennek vége, mindennek vége
Lassan, de biztosan

Hölgyeim és uraim!
Mindennek vége!


Mindennek te vagy az oka

Gyáva vagy, mert tőlünk félsz

Mint egy kispolgár pont úgy élsz
Otthon van a gépkocsi,
Az emeletes ház, a pénz
Szemed ne takard a világot nézd!
Így nem közénk való vagy
Inkább akkor maradj otthon
Nem hiányzol sehonnan

Nézd őt ki máshol él!
Nézd őt, ki senkitől se fél!
Ahol rájön ott csinálja
Ahogy akarja úgy kiabálja,
Hogy ha-ha-ha-ha-ha!

Gyáva vagy, mert elfutsz, ha baj van
Mindenkit itt hagysz a szarban
Meglapulsz és kivárod a végét
Te mosod fel a halottak vérét
Nem ismerlek meg téged
Elkerüllek, feledlek végleg
Eladod magad, hogy könnyen élhess
(Én) Inkább ordítok és szemem véres


Monotónia

Monoton élet, szabályok, rendszerek

Az utcákon konfekció emberek
Itt túl nagy a csend és a nyugalom
Nem nekem való ez a beszédtilalom

Bezárt ajtók mögött töröm a fejem
Kiszállok inkább, így nem ér a nevem
Bezárt ajtók mögött töröm a fejem
Kiszállok inkább, így nem ér a nevem

Monotónia!


LP - Betondzsungel


Letépték a plakátokat,

Leverték a zászlót
Csak az emberek maradtak
Egyszerű Kovács Lászlók
Élünk és meghalunk
Azt hiszem ez minden
Minden igényt kielégít
Ez a betondzsungel

Betondzsungel


Én csak egy bábu vagyok (Zsoldos)

Egy szétlőtt házban vergődöm

Minden ég a fejem fölött
Kinyújtott kézzel erőlködöm
De összedől az egész és megdöglök

Kiégett tankok a romok között
Bűzlő hullák, lövök, lövök
Elvakultan kell tüzelnem
És nem tudom, hogy mit kell védenem

Én csak egy darab vagyok
Darabként számoltok el
Én csak egy bábu vagyok
Nincs nevem, csak számom

Megjegyzés: A zsoldos című dalváltozatban az "És nem tudom, hogy mit kell védenem" helyett
"Egy idegen földet védenem" áll. A refrénben "Én csak egy bábu vagyok" helyett
"Én csak egy zsoldos vagyok" szerepel.


Elsők vagyunk

Közel-Kelet, Távol-Kelet
A románok és a svédek
Európa, Amerika
Üres szavak, üres érvek

Magyarország igen jó hely
Ki kötéllel, ki gyógyszerrel
Öngyilkosok élén jár az ország

Elsők vagyunk, elsők vagyunk
Hova lett az a sok ember
Hova tűnt az a sok ember

Magyarországon 1982-ben megközelítőleg 9000 öngyilkosság történt.
Közelebbi adatot nem tudok.


Szuicid - Csak egy fénykép

A tízmilliónak része vagy

Egy szám a sok közül
A  statisztikákat ronthatod még
De rád is sor kerül

Idegtépő napok
Egymásutánja vár
Egy jól sikerült szuicid
És az idő rögtön megáll

Nem hiszem, hogy valaki is
Emlékszik majd rád
Csak egy fénykép mi rólad megmarad
Őrzi majd arcodat


Skinhead

Skinhead!
Skinhead!


Rendőrbácsik ne bántsatok engem

Cigányasszony megjósolta nékem
Hogy börtönben töltöm (az) életem
Volt egy kislány ki elhagyott a nyáron
Ezért ültem már két évet én

Fáradt lábam megbotlott a járdán
Az éhségtől ájuldozom én
Keletiben lesz a fekvőhelyem,
Ahová most úgy igyekszem én

Rendőrbácsik ne bántsatok engem
Sújt az élet, sújt a gumibot
Én a padról remegve felállok,
(É)S éneklek egy fájó dallamot

2020. február 2., vasárnap

(ITT AZ) ÁPOLÓK - Demo 1989-90



A 82-ben alakult miskolci Ápolók zenekar második igen termékeny korszakából egy demoanyag.


Tagok:

Gecse Samu - gitár
Fény-Fehér István - ének, billentyű
Oláh Péter - basszus
Zsír Gosztonyi György - dobok


Dalcímek:


01 Fegyver Tusa
02 Réti rétegek
03 Én már láttam
04 Rekettyések
05 Pihehó
06 Szép szívembe
07 It's Been A Hard
08 Temetések


https://drive.google.com/file/d/1CQCR_zfMC7TdclmUocUgWbsh-0vq-su0/view?usp=sharing