2022. augusztus 16., kedd

K&K - Próbatermi videó 1987

 

K&K zenekar Szekszárd (korai Pink Panthers)


Tagok:

Német Gábor (Cimbi) - ének
Brezovszki Ferenc (Fera) - gitár
Gerendai Attila (Gerzson) - dob
Iklódi Gábor (Varjú) - basszus

Számcímek:

01 Kurva anyját minden híres embernek
02 Arra vagy te hivatva
03 Nem arra születtem
04 Megtévedt pap vagyok
05 Instrumentális





2022. augusztus 15., hétfő

PUNK '90 - IFJÚ GÁRDISTÁK - Matkócsik András (Mati) R.I.P.

 



Az Ifjú Gárdisták a 90-es évek évek egyik legismertebb és legnagyobb hatású punkzenekara, mindezt úgy érték el, hogy országosan terjesztett hanganyaguk nem is volt, a hírük szájhagyomány, másolgatás, néhány kisebb fanzine cikk, majd később internet útján terjedt. A zenekarról Matkócsik Andrást, azaz Matit, a csapat frontemberét kérdeztem ki.

PUNK '80 - PUNK A MECSEKALJÁN - 2. rész - Egy sírásó kalandjai Pécstől Moszkváig - Buzás Csaba (Kefe)

 



Pécs a nyolcvanas évek elején a maga két darab punkjával sok mindennek volt nevezhető, de punk fellegvárnak aligha. Viszont Buzás Csaba (Kefe) közvetve jelentős szerepet játszott a magyar punk színtér alakulásában, hiszen nélküle soha nem jöttek volna francia punkok filmet forgatni Magyarországra. Venczel Gábor pedig a teljes 80-as éveket végigzenélte különböző punk és alter formációkkal. A második részben Buzás Csaba alias Kefe mesél a korai pécsi punkkorszakról és moszkvai élményeiről.


PUNK '80 - PUNK A MECSEKALJÁN - 1.rész - Sírásástól a Gruppensexig - Venczel Gábor



Pécs a nyolcvanas évek elején a maga két darab punkjával sokmindennek volt nevezhető, de punk fellegvárnak aligha. Viszont Buzás Csaba (Kefe) közvetve jelentős szerepet játszott a magyar punkszintér alakulásában, hiszen nélküle soha nem jöttek volna francia punkok filmet forgatni Magyarországra. Venczel Gábor pedig a teljes 80-as éveket végigzenélte különböző punk és alter formációkkal. Az első részben őt kértem meg egy kis időutazásra, vissza a hőskorba.



PUNK '80 - Könnygáz, vakító kék fény - Sipos Zoltán (Siszi) - RAZZIA, AGYDAGANAT

 



Akik jobban belemerültek a 80-as évek magyar punkzenéibe, azoknak talán ismerős lehet a Razzia zenekar neve, de a nagy átlag számára teljesen ismeretlenek. A dalaikból soha nem készültek feldolgozások és nem szerepeltek semmilyen könyvben, vagy interjúban, még egy mondat erejéig sem. Éppen itt az ideje, hogy ez megváltozzon és a '80-as magyar punkhullám egyik úttörő zenekaráról is megtudjunk pár érdekességet. 

A régi szép időkről az egykori énekes Sipos Zoltán (Siszi) mesélt, aki később az Agydaganatban is játszott és játszik ma is, emellett pedig a Jerks és Persecutor zenekarokban is pengeti a basszusgitárt.



2022. augusztus 14., vasárnap

CPG és Erdős Péter - A popcézár és a punkbanda találkozója (részlet Wilpert Imre - Dübörög a basszus című könyvéből) + korabeli újságcikkek


Wilpert Imre, az MHV sajtóosztályán Erdős Péter beosztottjaként kezdett, majd a Hungaroton Start márkamenedzsereként folytatta, rövidesen pedig a teljes könnyűzenei szerkesztőség a felügyelete alá tartozott. Gyűlölte az úgynevezett "nem hivatalos újhullám", azaz főként az akkor éppen csúcsidőszakát  élő magyar punkzene képviselőit, külön kiemelten a 3 betűs együtteseket (VHK, CPG, ETA), kedvencének tartotta viszont az URH-t, a Bizottságot, a Kontroll Csoportot. Ahogy ebből a kis szemelvényből is kitűnik, nem sokkal különb, mint Erdős doktor, sőt némely szempontból még rosszabb is. 











A popcézár és a punkbanda találkozója


A punk banda a CPG volt, aktivitásuk a hetvenes évek legvégére, a nyolcvanas évek legelejére tehető.
Popcézárnak dr. Erdős Pétert, a "Lemezgyár" popzenei vezetőjét, ideológiai tótumfaktumát hivatalosan a sajtóosztály vezetőjét nevezték akkoriban szakmai körökben.
A CPG tipikusan punkegyüttes volt, zenélni nem tudtak, de nagy volt a szájuk, igyekeztek "polgárpukkasztó" dolgokat produkálni, de nem volt hozzá elég fantáziájuk, dalszövegeikből hiányzott az igazi átélés és mondanivaló, tehát primitív, hatásvadász és közönséges szövegeiket "énekelték". Munkásságuk egyik gyöngyszeme az Erdőst gyalázó, becsületsértő, ócska kis dal, amelynek az volt a mély értelmű refrénje, hogy "Erdős Péter a k. anyád". Szó volt még bizonyos tökök összetaposásáról, de legfőképp a "popcézár" felmenőinek emlegetése töltötte ki a szerzeményt.
Erdős sokszínű személyiség volt, némely intézkedése olykor okot adott némely szerzőknek és előadóknak a felmenők gyakori és pejoratív emlegetésére, de néha meglepően humánusnak, már-már toleránsnak tűnt.A CPG is ezen utóbbi reagálását váltotta ki,  hangosan gondolkodva fejtette ki töprengéseit a szerencsétlen gyerekekről, akik a dalt alkották, azon tűnődve, ugyan miféle motiváció eredménye ez a gyűlölködő és közönséges szerzemény.
Arra a következtetésre jutott, hogy neki találkozni kell a fiúkkal, hogy kicsit beszélgessen velük, megismerje őket és tetteik mozgató rugóit. Úgy döntött felkeresi őket abban a Mozaik utcai KISZ klubban, ahol rendszeresen felléptek. (Igen jól olvassa a Kedves Olvasó, a III. kerületi Kommunista Ifjúsági Szövetség égisze alatt működő klub adta a CPG hátterét, de hát ez akkoriban a Kádár-rendszer szövevényes és gyakran irracionális viszonyai között afféle hallgatólagos toleranciát jelentett. A KISZ-fiúk, beleértve a főfő vezetőséget, akár a KISZ KB-ban magát Fejti elvtársat is, szívesen jelezték, hogy ők önállóak, másképp gondolkodnak, mint az "Öreg", azaz Kádár János. Különösen akkor demonstráltak ily módon, ha az áttételek miatt nem derült ki hogy ők állnak a háttérben, de nekik volt valamiféle kielégülés-érzetük, hogy itt is megmutatták...)
Erdőst persze igen-igen óvta mindenki a Hungaroton-nál, hogy betegye lábát az "oroszlán barlangjába".
Az aggódók kórusából is kiemelkedett Marcsi hangja. Marcsi Erdős titkárnője volt, megannyi feljegyzés (némelyiket durvább kifejezéssel nevezhetjük feljelentésnek) lejegyzője, az előszobázó sztárok és sztárjelöltek szigorú felvigyázója, Erdős feltétlen hűségű beosztottja és odaadó híve. Szakmai körökben Maaaóóóócsiiii volt a neve, mert Erdős raccsolt, kedvenc titkárnője nevét így tudta csak kimondani. A titkárságon gyakran hallható volt a dörömbölés a gipszkarton falon és a Maócsi kiáltás, ez azt jelentette, hogy Erdős azonnal akar valamit kérdezni, vagy lediktálni Marcsinak.
Erdős persze senki óvó szavára nem hallgatott, eltökélten készült a CPG-vel való találkozásra. Aki őt közelebbről ismerte, az persze tudta, hogy ebben a kiállásban furcsán keveredtek a valóban racionális és humánus-értelmiségi motivációk az Erdősre jellemző színpadias, demonstráló magatartással.
A hosszú felvezetés után bizonyára csalódás éri a Kedves Olvasót: nem történt semmi különös.
Erdős találkozott néhány meghökkent gyerekkel, akik a színpadon kívül korántsem tűntek olyan eltökéltnek és veszélyesnek. A személyes beszélgetésben pedig kínosan zavarta mindkét felet az a prózai tény, hogy néhány félművelt, féltehetségű, zavaros gondolkodású, a posztpubertás korán alig túl lévő siheder találkozott egy náluk jóval műveltebb és okosabb, tapasztaltabb, magát sokkal jobban kifejezni képes idős emberrel. Jószerével alig értették egymást, annyira más világot képviseltek.
No meg, persze itt is működött a Kádár-korszak beidegződése. Akkoriban az emberek annyira szokva voltak a fura viszonyokhoz, az áttételekhez, annyira alapérzés volt, hogy a való élet mögött van egy "kulisszák mögötti világ", amely úgyis végképp elrendezi a dolgokat, hogy egy ilyen egyszerű, szemtől szemben helyzet még a tapasztaltabb értelmiségit is megzavarta, hát még a CPG műveletlen, tájékozatlan, kicsit butácska, slapaj gyerekecskéit!
Úgyhogy a címben hangzatos találkozó a való életben suta, szürke és érdektelen beszélgetés volt, egymást alig értő felek között. Mellesleg a kor kulturális életében ez akkoriban nem is volt olyan szokatlan jelenség.


Kérdés, hogy vajon honnan tudott Wilpert Imre az elhangzott beszélgetés tartalmáról?
Hallotta az Erdős Péter által felvett hanganyagot? 
Adaléknak még egy érdekes cikk a Kritika nevű lapból 1979-ből.





És végül egy interjú, amit Szőnyei Tamás készített az MHV nagyhatalmú főszerkesztőjével