1982 augusztus 8-án Veszprémben az Ifjúsági parkban rendezett Újhullámos Fesztiválon programon kívül felléphetett a nyíregyházi Agydaganat zenekar, Trunkos Andrásnak a Rolls zenekar vezetőjének köszönhetően. A rendőrségi zaklatások miatt Andró-Vaskó Sándor és Mák Antal mellett állandóan cserélődtek a zenészek, erre a koncertre két fiatal szabolcsi srác alkotta a ritmusszekciót. A basszusgitáros posztot fél évig Tamás Csaba, azaz Tacsa töltötte be, ő mesélt nekünk az Agydaganatban töltött időszakáról, benne a nevezetes veszprémi fellépésről.
Kolera: Az Agydaganat legismertebb, legjobban elterjedt felvételén játszol, amely úgy kering a neten, hogy "Agydaganat-Újhullámos Fesztivál Balatonfüred". De ez ugye nem Füreden volt?
Tacsa: Veszprémi Ifi Park. Füreden nem engedtek fel minket a színpadra. Pedig kurva sokan voltak. Sokáig ott vártunk a színpad előtt...de nem.
Kolera: Ki intézte, hogy egyáltalán ott lehessetek? Rolls együttes?
Tacsa: Nem tudom. Úgy volt, hogy lesz koncert, de a KFT és nem is tudom ki mellé nem fértünk be, én ahogy tudom. Csak álltunk a tömegben és jött a ne... de Veszprémben sikerült, ott engedtek. De nem volt visszhang, vagy mi, nem hallottam, hogy a többiek mit játszanak. Ja előtte Szabolcsban, ahol disco volt minden hétvégén, tojással vágták pofán az énekest.
Kolera: És te hogy kerültél oda? Valaki beteg lett a zenekarban?
Tacsa: Bevettek egy ideig bőgősnek, ezen a felvin én bőgőztem... jó szarul. Sok bőgőse volt a Daganatnak. Barátom kicsináltak, kirúgtak a szakközépből, mehettem segédmunkásnak. Kezdhettem új életet. Sunya és Géza vitt be a Daganatba, Tóni tanított be a dalokra. Lementünk a Balcsira, zsidó temetőben aludtunk a sírokon. De jó volt, nekem szép volt az a fél év. Nyíregy, Szabolcs legnagyobb zenekara voltunk. Bocs a zenészeknek... meg kurvára nem tudok zenélni, de ezt bevállalni akkor nagy dolog volt, s lettem egy jó segédmunkás. De tesó, Nagykállóban délután egy hétköznapi próbán tele volt a művház. Úgy 200 néző előtt. 120 km-t utaztam csak egy próbáért, ennyi elég? Géza és velem kapcsolataban, ugyanis ugye engem Géza (Vaskó Sanyi) vitt be a csapatba...és vagy próbateszt volt velem, vagy nem is tudom mi, de bízott bennem és olyan helyekre is elvitt, ahol elég komoly politikai dolgokról beszéltek előttem a haverjaival. Olyan volt, hogy Nyíregyen beültünk egy jobb sörözőbe és ott volt még egy olaszban tanuló magyar egyetemista srác, csak hárman voltunk egy asztalnál, ittunk pár sört és beszélgettek politikai dolgokról, de már mikről azt nem tudom és hozzá se tudtam szólni, mert nekem magas volt. Engem nem nagyon érdekelt, nem is figyeltem annyira, de elvesztettem a fonalat, mert egész magas szinten dumáltak. Valószínűleg meg is nézte, hogy mennyire vagyok megbízható, hogy pofázok-e valakinek, de én nem beszéltem senkivel az esetről. Azért az Agydaganat szövegei politikailag tartalmasak voltak, vagy még azok is és akkoriban azért bőven benne voltunk a kommunizmusban. Tehát a csapat üldöztetve volt. Mondjuk én ezzel nem foglalkoztam, csak a zene érdekelt.
Kolera: Miért nem maradtál tovább?
Tacsa: Nem tudom, hogy működött a rendszer, egyszer csak nem hívtak és én visszaadtam a Fendert. De nem bántam meg, nem vagyok zenész, sose voltam, csak ellenálló voltam és az vagyok a mai napig, ami nem tetszik azt kimondom.
Kolera: Akkor voltál az Agydaganatban mielőtt felköltöztek Pestre, vagy ez közben volt, mikor éppen otthon voltak?
Tacsa: Persze, hogy akkor. Nyíregyről ki voltunk tiltva, nem is próbálhattunk. Ezért maradt Nagykálló, ott próbáltunk. Én Tiszadadán laktam, ledolgoztam a segédmunkás napomat ács segédként és utaztam a Fender gitárommal próbálni. Minden nap próbáltunk, de jó volt. Amikor egy próbán megtöltünk egy művházat - kurvajó volt.
Kolera: Ki az a Sunya?
Tacsa: Ellenálló szakközepes isi társam volt. Neki is volt zenekara, fel is léptem velük egy bulin. Legjobb számunk a "Lapostetű" című dal volt. A lényeg, hogy a lapostetű diákról tanárra és mindenkire terjed. Nagyon jó kis dal volt. Rendes srác volt, aztán jött Géza és az Agydaganat, de fiatal voltam, sodródtam azokkal, akikkel egyetértettem.
Sziki, Tutek, Tacsa |
Kolera: Arra emlékszel ki dobolt Veszprémben?
Tacsa: Egy nyíregyi srác volt, nagyon jó volt, utált engem. Ő csak a pergőjét hozta, én a bőgőt, Tóni a gitárját, Géza a mikrofonját. Ennyik voltunk. Hajnalban kifosztottuk a boltokat. Tejfölt ettünk kiflivel, de ki nem szarta le.
Kolera: Egyszer említetted, hogy összehaverkodtál a Gombóccal.
Tacsa: Ááá nem... csak annyi volt hogy minket a biztonsági személyzet simán beengedett. Ugye punk haj, wc lánc a nyakamban és fülbevaló a bal fülbe, szóval akkoriban az feltűnő volt. és én ki-be mászkáltam az ifiparkban, de a híres sztárt Gombócot nem akarták beengedni, ugyanis nem ismerték fel. Pedig akkoriban már futtatták őket a tv-ben, meg a filmje is volt, meg tán lemez is és a beengedő pofa elhajtotta, hogy vegyen jegyet. Szóval csak ennyi, nem nagy ügy, csak mulatságos picit.
Kolera: 85-ben forgatták a filmet, annyira ismert talán még nem volt.
Tacsa: Ja, de akkoriban kezdték őket nyomatni.
Kolera: Ott Füreden vagy Veszprémben tetszett valamelyik fellépő zenekar? Feróékat láttad? Kikből állt a közönség?
Tacsa: Teljesen másak voltak, mint mi, nem nagyon nézegettem senkit se. Ezeket a Gombóc és zenekarát néztem meg, de nem jött be. Teljesen más zene, más fazon, Feróékra nem is emlékszem. Nem olyan jól sikerült a buli, vagyis én úgy éreztem, eleve a buta popperek hada. Géza be is szólt nekik, hogy ott hátul lehet röhögni - mondta Géza...ugye ő nem szarakodott a színpadon, beszólt keményen, nagyon vitte a bandát.
Kolera: Tudtátok, hogy készül hangfelvétel?
Tacsa: Én nem, nagyon sajnálom, hogy egy kurva fotóm sincs, csak ez az egy felvétel, ami a neten fent van. Azt tudom, hogy engem eléggé le kellett keverniük, mert nem volt kontroll hangfal és kibaszottul nehéz volt követni a Tónit. Akkor nem tudtam hova tenni a dolgot, hogy jól kibasztak velünk, vagy mi volt, de legalább ennyi megmaradt.
Kolera: Ezen az öt számon kívül mit gyakoroltatok még próbán?
Tacsa: Persze több számunk volt, a "Ne légy szeles" József Attilától, "Ó Európa hány határ", de amit betanított nekem Tóni azokat eljátszottuk. Gondolom ennyi időt kaptunk.
Kolera: Jó poén lett volna az "Újhullámos állat" című számot eljátszani.
Tacsa: Az elképzelhetetlen lett volna... ugye Rolls Frakció Trunkosékkal még stimmel, de KFT meg Gombócék, meg még mit tudom én kik léptek fel Balatonfüreden. Teljesen más mese volt, nem a mi műfajunk. Meg is értem miért nem engedtek minket fellépni annyi ezer ember előtt. Tuti botrány lett volna. Géza gondoskodott volna róla, hihetetlen fazon volt, nagyon bírtam.
Kolera: Megjelent a Trottel Recordsnál egy nagylemez, amelyen szerepel két Agydaganat szám, de sajnos a zenészek névsora helytelenül szerepel a borítón, pl. a te nevedet se látom.
Tacsa: Ja, mert a nevem se jegyezték meg, olyan régen volt. Én ott voltam és kész. Az élmény megmaradt, a többi nem izgat, én csak egy betanított melós voltam.
Kolera: Te mikor hallottál először punkzenét? Milyen volt a suli, voltatok többen punkok?
Tacsa: Úgy kezdődött, mint bárki másnak, szakközép Nyiregyen s nyiregyi srácokkal alakítottunk egy zenekart. Hells volt a nevünk. De mi punk zenével kezdtük. Szóval Ramones, Sex Pistols. Clash. Mint az országban akkoriban sokan mások. Ugye akkoriban elég sok punk kezdeményezés volt az országban. Aztán hívtak el onnan az Agydaganatba, vagyis Géza bőgősnek, mert sokan gondolom a politikai nyomás miatt kiléptek. Nem bírták. Én ezzel nem foglalkoztam, durr bele és csináljuk. Azért az klassz érzés volt.
Tacsa, Sziki, Tutek |
Kolera: Hogyan jött össze ez a Hells zenekar?
Tacsa: Szóval az életben minden mindennel összefügg! Tulajdonképpen a nyiregyi Ipari szakközépben sodródtunk össze. 900 fiú, 4 lány egy évfolyamon tanultunk. De nem egy osztályban, én F-es voltam, ők B-sek. Ez a suli Szabolcs legnívósabb szakközepe ma is (Bánki Donát szakközép) szóval volt focicsapat, s ott fújta össze a szél a szemetet. Amúgy országos szakközép iskolák döntőjébe is bejutottunk. Temesvári (Tutek) volt a szólógitáros. Ő tudott is zenélni és feldobta valaki, biztos nem én, csináljunk punk zenekart. Szikszai (Sziki) ő is nyiregyi srác volt, belement egyből és én is mint vidéki gyerek, mint bőgős. Dobosunkra sajnos nem emlékszem...volt valaki. Tutek hozta a Clash-Ramones-Sex Pistols számokat. 81-ben, tehát lemaradásunk cirka 5 év volt USA-hoz vagy brithez képest. Az nem is olyan sok volt akkor. A rendőrségtől kb. 500 méterre lévő valamelyik tagunk lakásában próbáltunk először. Szigorúan nappal. A szomszédok még kérték is, hogy a másikat bosszantsuk, hogy a dobos jobban verje a dobot. Megtettük neki, aztán a Józsavárosi lakótelepen kaptunk igazi próbahelyet egy kis müv házban, ott gyakoroltunk. Aztán jöttek a városi tehetségkutató versenyek, amire el is mentünk és mindig utolsók lettünk. Megkaptuk a kritikát, de ennyi. Volt a sulinak is egy ilyen szabadprogam müsora, ahol felléptünk a sulink diákjai előtt egy délelőtt. Jól meg volt promótálva és a kézilabda lelátója meg is telt, sacc 4-500 néző. Mi voltunk az elsők, belecsaptunk, a végére a lelátó fele kiürült. Aztán a Sunya meghívott egy gimis buliba hogy játsszak a zenekarában. És akkor Sunya, aki tőlem vagy 2 osztállyal feljebb tanult (és picit dadogott és kopaszos volt) hozott össze Gézával és akkor kaptam a felkérést az Agydaganatba, hogy gyere el Gézától. Amúgy Sunyáról is voltak jelentések az Állambiztonságnál, azt nem tudom hogy rólam volt-e, hisz nem sokáig voltam a legnépszerűbb nyiregyi bandában az Agydaganatban. A Hellsnek nem volt saját száma. Sunya bandájában volt, de a banda nevére nem emlékszem, egyszer ugrottam be, de a "Lapostetű" szám azon nagyon tettszett, amit a gimis bulin játszottunk. Kurva jó volt a szövege, Sunya írta. Van egy képeslapom tőle amit küldött nekem egy könyv miatt és Liszt Ferenc volt rajta, szóval különös pasi volt a Sunya, nem tudom él-e még. A polgári nevére nem emlékszem sajnos.
Kolera: Amikor a Hells alakult már akkor neves banda volt az Agydaganat? Mindenki ismerte őket?
Tacsa: Jóhogy, a megye, vagy Nyíregyháza legnépszerűbb zenekara volt, nagy büszkeség volt akár rövid időre is odakerülni. Mintha a Sex Pistolshoz kerültem volna, roppant jó érzés volt.
Kolera: Meddig tartott nálad ez a punkkorszak?
Tacsa: Nagyon jó volt akkor fiatalnak lenni. Amúgy én soha nem ballagtam..kibasztak a suliból, levelezőn érettségiztem le. Igaz azt mondták rám a nagyszerű tanáraim, hogy börtönben fogom végezni, pedig a kutyának nem ártottam. Csak a suliban elmentem a falig. Az igazgatói megrovásig, szóval rossz gyerek voltam. Vagyis inkább nem fogadtam szót. Megbuktattak a suliban annyi tantárgyból, hogy évet kellett volna ismételni, erre nem voltam hajlandó. Tulajdonképpen így szabadultak meg a nemkívánatos emberektől. Szerintem ez volt a rendszer
Köszönjük az interjút!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése